Kájoni latin-magyar versgyűjteménye, Kájoni-hymnarium, 1659-1677: kéziratos énekgyűjtemény. - 883 lat. és 22 m. énekszövegét laponként 2 hasábon →Kájoni János jegyezte le úgy, hogy 149 esetben az eredeti szöveg és ford-a - a gyűjtő tervének megfelelően - párhuzamosan egymás mellé került. Sok benne az üres lap, a beiratlan hasáb, ezért nem tekinthető lezárt gyűjteménynek. Az eleje csonka, de a hiányzó anyag a betűrendes jegyzék alapján megállapítható. Eredetileg kb. 1130, terjedelem és műfaj szempontjából nagyon különböző egységről lehetett szó. - A ~ 1-2 versszakos himnuszokat, lat. szekvenciákat, m. népénekeket, zsoltárokat, kantikumokat, terjedelmes tanító költ-eket és több részes Rosariumokat egyaránt tartalmaz. Kájoni teljes egészében átmásolta az 1646: megjelent Comico-Tragoedia c. verses drámát, továbbá rövidítve nyéki →Vörös Mátyás Dialogusát és a Tintinnabulumot, valamint számos lit. éneket és lat. verset különféle hazai és külf. forrásokból. Énekeinek egy része a →Cantionale Catholicumban is előfordul. P.G.

Jénáki Ferenc: K. J. énekeskönyve és forrásai. Kolozsvár, 1914:42. - RMDT II:69. - Domokos 1979:110. - RMKT XVII/15B:120.